Az indium-ón-oxid az egyik legszélesebb körben használt átlátszó, vezetőképes oxid, mivel elektromos vezetőképessége és optikai átlátszósága, valamint vékony filmként könnyen lerakható.
Az indium-ón-oxid (ITO) egy optoelektronikai anyag, amelyet széles körben alkalmaznak mind a kutatásban, mind az iparban. Az ITO számos alkalmazáshoz használható, például lapos kijelzőkhöz, intelligens ablakokhoz, polimer alapú elektronikához, vékonyfilmes fotovoltaikához, szupermarketek fagyasztóinak üvegajtóihoz és építészeti ablakokhoz. Ezen túlmenően, az üvegfelületekhez készült ITO vékony fóliák hasznosak lehetnek az üvegablakok esetében az energia megtakarításában.
Az ITO zöld szalagokat elektrolumineszcens, funkcionális és teljesen rugalmas lámpák gyártására használják.[2] Ezenkívül az ITO vékonyfilmeket elsősorban tükröződésmentes bevonatként, valamint folyadékkristályos kijelzők (LCD) és elektrolumineszcenciák céljára használják, ahol a vékony filmeket vezető, átlátszó elektródákként használják.
Az ITO-t gyakran használják átlátszó vezető bevonat készítésére olyan kijelzőkhöz, mint a folyadékkristályos kijelzők, síkképernyős kijelzők, plazmakijelzők, érintőpanelek és elektronikus tinta-alkalmazások. Az ITO vékony filmjeit szerves fénykibocsátó diódákban, napelemekben, antisztatikus bevonatokban és EMI-árnyékolásokban is használják. A szerves fénykibocsátó diódákban az ITO-t használják anódként (lyukbefecskendező réteg).
A szélvédőkön lerakott ITO fóliákat a repülőgépek szélvédőinek leolvasztására használják. A hő a fólián keresztüli feszültség hatására keletkezik.
Az ITO-t különféle optikai bevonatokhoz is használják, leginkább az autóipar infravörös visszaverő bevonataihoz (forró tükrökhöz), valamint a nátriumgőzlámpás üvegekhez. Az egyéb felhasználási területek közé tartoznak a gázérzékelők, a tükröződésgátló bevonatok, a dielektrikumok elektromos nedvesítése és a Bragg reflektorok a VCSEL lézerekhez. Az ITO-t infravörös reflektorként is használják az alacsony energiaszintű ablaküvegekhez. Az ITO-t szenzorbevonatként is használták a későbbi Kodak DCS kamerákban, kezdve a Kodak DCS 520-tól, a kék csatorna válaszának növelésének eszközeként.
Az ITO vékonyrétegű nyúlásmérők akár 1400 °C hőmérsékleten is működhetnek, és zord környezetben is használhatók, mint például gázturbinák, sugárhajtóművek és rakétahajtóművek.
